A hétvégén rendezik a FIM Superstock 1000 Kupa idei utolsó versenyét a franciaországi Magny-Cours-ban, ám ezen már nem állhat rajthoz a Pedercini Racing Team magyar versenyzője, Németh Balázs. A 26 éves pilóta még a legutóbbi, jerezi viadalon bukott hatalmasat, amely során a térdízülete és a bokája is megsérült, így számára rehabilitációval telnek a következő hetek.
Németh Balázs négy héttel ezelőtt optimistán érkezett a Superbike világbajnokság betétsorozataként rendezett FIM Superstock 1000 Kupa jerezi fordulójára, s az edzéseken mutatott teljesítménye is bizakodásra adott okot. A versenynek az előkelő hatodik pozícióból vághatott neki, ám a második körben minden rosszra fordult számára: az egyik kanyarban egy társával együtt óriási high-side bukást mutatott be, amely miatt egyébként még a futamot is meg kellett szakítani piros zászlóval, miután Kawasakija az aszfaltcsík közepén maradt.
A Pedercini Racing Team színeiben induló magyar versenyzőt természetesen azonnal a pálya orvosi központjába szállították, ahol azt állították, hogy törés nélkül megúszta a balesetet, ám itthon a Sportkórházban kiderült, hogy a térdízületének egyik csontja lehasadt, s a bokája is komolyan megsérült, így azonnali operációra volt szüksége. Szerencsére a beavatkozás komplikációmentesen zajlott le, ám a 26 éves pilótának azóta is a rehabilitációra kell fókuszálnia, így sajnos a hétvégén rendezendő franciaországi idényzárón sem lehet ott – pedig Magny-Cours a kedvenc pályái közé tartozik.
Balázs elmondása szerint orvosai úgy vélik, legkorábban november végén ülhet legközelebb motorra, ám addig is itthonról követi majd kategóriája eseményeit. Nem is lesz pártatlan, hiszen csapattársa, Lorenzo Savadori az összetett egyik esélyese, mindössze négy pont választja el az éllovas Leandro Mercadótól. A magyar versenyző természetesen bízik benne, hogy olasz kollégája bajnokként hagyhatja el Magny-Cours-t, mi pedig abban reménykedjünk, hogy egy gyors és teljes gyógyulás után őt magát is hamar újra versenymotoron láthatjuk majd.
Németh Balázs
„Szobafogságom során sokat gondolkodom jerezi bukásom okán és körülményein, de nem találtam rá elfogadható magyarázatot. Nagyon jó ütemben haladtunk szerelőimmel a verseny előtti teszt, illetve a hétvége során is. Sikerült minimálisra szorítani a hátsó rugóstaggal kapcsolatos, régóta fennálló problémánkat. Az első szabadedzésen én értem el a legnagyobb sebességet, és egész hétvégén az 5-10. helyezések között mozogtam. A hatodik helyre kvalifikáltam magam, és a verseny napján is jó formában éreztem magam: a warm upot ötödikként zártam, sikerült a bűvös 1:46-os köridőn belülre kerülnöm, és a futam is jól indult számomra. A telemetria elemzése megerősítette a bukást közvetlenül megelőző pillanatokra vonatkozó emlékeimet: csukott gázzal haladtam a nyolcas kanyar belső ívén a kilencfős élbolyban. Semmi sem indokolta, hogy egy high-side bukással kiszálljak a versenyből. A második körben, a mögöttem motorozó Metcherrel szinkronban óriásit buktam. A balesetet követően motorom az aszfalton maradt, ezért piros zászlóval leintették a futamot. A Medical Centerből úgy engedtek el, hogy törés nélkül úsztam meg a balesetet, amit fájdalmaim ellenére próbáltam elhinni. A Sportkórházban azonban szembesülnöm kellett a szomorú valósággal: térdízületem egyik csontja, a tibia lateralis condylis tengelyirányban lehasadt, és erősen sérült a bokám is. Elmondták, hogy azonnali műtétre van szükség. Az operáció Dr. Toman József vezetésével komplikáció nélkül zajlott le. De ez a múlt. Most a legfontosabb feladat számomra, hogy rehabilitációm megfelelő ütemben haladjon. Mindent megteszek ennek érdekében. Gyógyszereken kívül fény-, elektromágneses és oxigénterápiával igyekszem gyorsabbá és hatékonyabbá tenni gyógyulásomat. A felépülési periódus így sem lesz rövid, mert az aktív, terheléses gyógytornát csak egy hét múlva kezdhetem el. Fontos lenne, hogy még az idén motorra ülhessek. Orvosaim és a terápiámat segítő szakemberek szerint erre november vége, december eleje körül jó esélyem van. Magny-Cours az egyik legkedveltebb pályám, sajnálom, hogy nem lehetek ott csapattársaim között. Sikeres hétvégét kívánok nekik – remélem, Lorenzo Savadori bajnokként hagyhatja el a helyszínt –, és természetesen a többi magyar pilótának és csapatnak is. A szezon végéhez közeledve szeretném megköszönni csapatom, a Pedercini Team, valamint fő támogatóm, a Proinvest, illetve minden körülöttem tevékenykedő szakember segítségét.”
