Ha nem teszünk határozott lépéseket az épületek energiaigényének csökkentésére, az olyan hosszútávú döntés, aminek kihatásai évtizedeken keresztül érezhetők lesznek. Megdöbbentő, hogy ez milyen mértékben határozza meg a következő nemzedék energiaigényét – állítja Kruchina Sándor, az Austrotherm Kft. szakértője.
Tudott, hogy az épületek fogyasztják az EU energia szükségletének 40 százalékát, és ez felelős a káros gázkibocsátás 36 százalékáért is. De az már kevésbé ismert, hogy a 2005-ös épületállomány 92 százaléka várhatóan még használatban lesz 2050-ben is! Ekkorra a lakosság átlagos energia számlája valószínűleg 40 százalékkal fog nőni, a mostanihoz viszonyítva. Felújítás nélkül tehát kihúzzuk a pénzt az unokáink zsebéből. De a mi pénztárcánk is laposabb lesz: az energia hatékonyságba fektetett száz forint ötszáz forint államkincstári bevételt generálhat, és 42 forint egészségügyi kiadás megtakarítást eredményez. Emellett minden, az energia hatékonyságba befektetett pénz 15 millió forintonként egy új munkahelyet teremthet. Csak rajtunk áll, hogy beruházunk a jövőbe, vagy feléljük azt – figyelmeztet Kruchina Sándor.
