Az új év küszöbén ismét elvégeztük azt a felmérést, amiből megtudhatjuk, hogy a régió országaiban élők milyennek látták 2024-et és mit várnak a 2025-ös évtől. Egy évvel ezelőtt visszafogott várakozással vágtunk bele az új évbe, lássuk jóslataink hogyan alakultak.
2024
Mindenképpen érdekes összevetés, ha megnézzük, hogy 2023 év végén milyen várakozásaik voltak az embereknek, összehasonlítva azzal, hogy a 2024-es év végén hogyan tekintenek vissza az elmúlt időszakra. Ez alapján a 12 országot három nagyobb kategóriába lehet sorolni. Az elsőben szerepelnek azok az országok, akiknél a legnagyobb volt a távolság a várakozások és a megvalósulások között, ide sorolhatjuk Ausztriát, Romániát, Montenegrót, Magyarországot és Bulgáriát. A második csoportba tartoznak azok, akiknek nagyjából bejött a számításuk és összességében olyan volt az évük, mint amilyet vártak. Ide tartozik Lengyelország, Szlovákia, Horvátország és Szerbia. Végezetül pedig van három olyan ország, ahol a lakosság úgy vélte, hogy 2024 jobb volt, mint amire számítottak. A várakozásaikon felül teljesítő országok Csehország, Szlovénia és Észak- Macedónia. Az országok közötti eltéréseket a múlthoz és a jövőhöz fűződő kulturális különbségek mellett azok válaszai is befolyásolták, akik nem tudtak vagy nem kívántak válaszolni a kérdésekre. Észak-Macedóniában a válaszadók 15%-a nem tudott jóslatot tenni a 2024-es évre vonatkozóan, ugyanakkor a mostani adatfelvétel során csupán 9% volt azok aránya, akik a múltat nem tudták megítélni.
Közép-Európa országainak egyfajta bizonytalanságát jelzi az egyes országok jövőjére vonatkozó kérdéstől való távolmaradók aránya. A továbbra is fennálló háborús konfliktus és a gazdasági nehézségek tovább növelik a bizonytalanságot az emberekben. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy bár a 2024-es év a legtöbb országban nem úgy alakult, ahogy várták az ott élők, de a remény, a bizakodás, a jövőbe vetett hit töretlenül megjelenik a kutatási eredményekben.
2025
2025-re vonatkozóan a felmérésben szereplő 12 országból 8-ban nőtt az emberek bizakodása 2024-hez képest. A legpesszimistább ország Szlovákia, ahol a válaszadók csupán 22 százaléka gondolja, hogy inkább jó irányba fog változni az ország helyzete. Az előző év megítéléséhez képest a második legnagyobb negatív irányú különbséget Lengyelországban tapasztalhatjuk, ahol a 2024-es évet 43 százalék említette jónak, de az előttünk álló évet csupán csak 37 százalék látja derűsen az országára nézve. Továbbá Szlovénia esetében is elmondhatjuk, hogy rosszabb évet várnak 2025-től. Bulgáriánál és Romániánál láthatjuk, hogy összeségében pesszimistábban gondolkodnak országuk sorsáról, mint a legtöbb vizsgált ország lakosai, ettől függetlenül válaszaikban megjelenik egyfajta bizakodás, amikor azt tapasztaljuk, hogy a 2025-ös évet mégis nagyobb arányban várják pozitívan, mint az előző évben. Horvátország, Csehország, Szerbia és Észak-Macedónia esetében a 2024-es évre várt javuláshoz képest is pozitívabban várják 2025-öt. Így nem meglepő, hogy mind a négy ország esetében magas azoknak az aránya, akik inkább jó évet várnak az új esztendőtől. A legpozitívabban Montenegró (55 százalék), Szerbia (53 százalék), Észak-Macedónia (52 százalék) és Magyarország (48 százalék) gondol 2025-re. Hazánk esetében kimagasló javulást várnak az emberek az előző évhez képest.
Érdekes megközelítés, amikor a jövőről alkotott véleményeket és várakozásokat a generációkon keresztül vizsgálunk. Lengyelország, Észak-Macedónia, Montenegró és Horvátország esetében a fiatalok és az idősek lényegében ugyanannyian gondolják, hogy inkább jó lesz a 2025-ös év. Magyarország, Szlovénia és Szerbia esetében azt figyelhetjük meg, hogy a fiatalok borúsabban látják a jövőt ennek a kérdésnek a mentén. A felmérésben szereplő többi ország fiataljai pedig pozitívabban vélekednek az előttünk álló évről. Ennek egyik oka lehet, hogy a fiatalabb generációk nagyobb mértékben érezhetik a globális problémák, például a klímaváltozás, a gazdasági egyenlőtlenségek vagy a politikai instabilitás hatásait. Ezek a problémák hosszabb távú fenyegetéseket jelentenek, amelyek a fiatalabb korosztályt közvetlenebbül érinthetik. Ugyanakkor az is igaz, hogy az idősebbek gyakrabban stabilabb élethelyzetben vannak, nagyobb élettapasztalatuk miatt jobban meg tudják ítélni a jövő kihívásait, hiszen már találkozhattak hasonló helyzetekkel. Ezek a különbségek és a jövőbe vetett bizalom értelmezése lehetőséget biztosítanak arra, hogy a generációk közötti társadalmi összhang javuljon.
Összességében elmondhatjuk, hogy a férfiak némileg bizakodóbbak a jövővel kapcsolatban, 12 országból 7 esetében adtak pozitívabb jövőképre utaló választ, mint a nők. Az iskolai végzettség tekintetében megállapíthatjuk, hogy a legtöbb országban az alacsonyabb iskolai végzettségűek bizakodóbbak, mint az iskolázottabbak. Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban a felsőfokú végzettségűek valamivel bizakodóbban gondolkodnak 2025-re vonatkozóan. Az alábbi ábrán látható, hogy az egyes országokban mely csoportok gondolják, hogy inkább jobb lesz a 2025-ös év. Ez alapján a két legbizakodóbb csoport a térségben a 60 évnél idősebb alacsony iskolai végzettségű férfiak, illetve a 18-29 éves szintén alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők. Utóbbi csoport esetében torzító tényező lehet az az életkori sajátosság, hogy még tanulmányaikat folytatják, így a befejezett végzettségük még alacsonyabb az adatfelvétel pillanatában.
Módszertan
A közvélemény-kutatást a közép-európai régió 12 országában végezték el: Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában, Észak-Macedóniában, Montenegróban és Lengyelországban. Az adatok gyűjtése 2024. november 20. és december 21. között történt. A felmérés a legtöbb országban telefonon keresztül (kivéve Szerbiában és Montenegróban, ahol személyesen) készült, országonként 1000 válaszadó részvételével. Az országonkénti minta nem, életkor és településtípus szerint reprezentatív.
