Közép-Európában a tömegközlekedés és a kerékpár az autók legnépszerűbb alternatívája

Az összes közép-európai ország válaszadóinak több mint 50%-a használt autót az elmúlt héten, míg a tömegközlekedést a megkérdezettek 24-52%-a használta a vizsgált 10 államban. A válaszadók 25%-a használt kerékpárt.

Az egyének közlekedési szokásai nagyon meghatározóak a városok életében és a fenntarthatóság tekintetében is. A mobilitással kapcsolatos szokások feltérképezéséhez 10 közép-európai ország 1000 válaszadóját kérdezték meg arról, milyen közlekedési eszközöket használtak az elmúlt héten, valamint arról, hogy a háztartásukban rendelkeznek-e legalább egy autóval. Ezt követően a CEPER a 2023 áprilisában és júniusában készült felmérés eredményeibe ad betekintést.

Az összes megkérdezett országban a válaszadók több mint 50%-a használt autót az elmúlt héten. 2 országban 80% feletti a heti autóhasználati arány (Horvátország és Szlovénia), 3 országban 70-80% között volt (Ausztria, Csehország és Lengyelország), míg a fennmaradó 5 államban az emberek 50-70%-a mondta, hogy használt autót az elmúlt héten. A válaszadók legalacsonyabb százaléka (53%) Szerbiában volt, míg a legmagasabb Szlovéniában (91%). Míg e megkérdezettek egy része az elmúlt héten többféle közlekedési módot használt, minden megkérdezett országban a válaszadók több mint 30%-a kizárólag autóval utazott az elmúlt héten. Horvátországban és Szlovéniában a válaszadók 55 és 56%-a használt csak személygépkocsit közlekedési módként. Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában a válaszadók 40-50%-a utazott kizárólag autóval, míg a fennmaradó 5 országban a válaszadók 30-40%-a használta csak autóját az elmúlt héten a közlekedéshez.

Míg következetesen minden vizsgált országban a válaszadók legalább fele használt autót az elmúlt héten, addig a tömegközlekedést (beleértve a városi közlekedést, a távolsági buszokat és a vonatokat) a válaszadók maximum fele használta ugyanebben az időszakban. Négy ország (Ausztria, Csehország, Magyarország és Szerbia) válaszadóinak 40-55%-a használta a tömegközlekedést az elmúlt héten, míg ugyanez a bulgáriai, lengyelországi, romániai, szlovákiai megkérdezettek mindössze 30-40%-ára volt igaz. Horvátországban és Szlovéniában a válaszadók csaknem 20-30%-a használta a tömegközlekedést az elmúlt héten. Csehországban a válaszadók 52%-a (legmagasabb arány), míg Horvátországban csak a válaszadók 24%-a (legalacsonyabb arány) használta a tömegközlekedést. Minden országban a megkérdezettek kevesebb mint 25%-a használta kizárólag a tömegközlekedést az elmúlt héten. Bulgáriában, Romániában, Magyarországon és Szerbiában az emberek nem kevesebb, mint 20%-a, de legfeljebb 25%-a használta csak a tömegközlekedést. Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában a válaszadók 10-15%-a utazott kizárólag tömegközlekedéssel. Mind Horvátországban, mind Szlovéniában kevesebb mint 10%-a nyilatkozott úgy, hogy a tömegközlekedésen kívül nem használt más közlekedési módot az elmúlt héten.

Az autók és a tömegközlekedés után a tavasszal (Magyarországon kora nyáron) végzett felmérésben, ha az időjárás már megengedi a külső testmozgást, a kerékpárt találta a preferált járműnek. Magyarországon 25%, míg Lengyelországban és Szlovéniában a válaszadók 23%-a állította, hogy kerékpározott az elmúlt héten. Magyarországtól eltekintve, ahol a válaszadók 8%-a kizárólag kerékpárral közlekedett az elmúlt héten, egyik országban sem használt 4%-ánál csak kerékpárt az ingázáshoz.

Az autó, mint a legkedveltebb közlekedési mód dominanciája részben azzal magyarázható, hogy mind a 10 vizsgált országban a háztartások többsége rendelkezik legalább egy autóval. Romániában volt a legalacsonyabb az autótulajdonosok aránya a megkérdezett országok közül, a háztartások 57%-a rendelkezik legalább egy autóval. Szlovéniában volt a legmagasabb arányú, a délszláv országban a háztartások 95%-a birtokol legalább egy autót.

Módszertan

A közvélemény-kutatást a közép-európai régió 10 országában végezték el: Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban. Az adatokat 2023 áprilisában gyűjtötték a vizsgált országok közül kilencben, 2023 júniusában pedig Magyarországon. A felmérést telefonon (Szerbiában személyesen) végezték, országonként 1 000 válaszadóval. Az országonkénti minta nem, életkor és letelepedés típusa szerint reprezentatív.